[:pt]
Turista hamutuk 300 husi nasaun oi-oin mai vízita Timor-Leste (TL) hodi haree fatin turistiku no fatin istoriku sira iha nasaun foun TL ne’e.
Turista 300 ne’e, to’o iha Portu Díli iha tuku 7:30 Otl, ho ró Cruzerio ho naran Seabourn Sojourn husi Darwin Australia.
Diretur Jeral Ministériu Turismo, José Quintas hateten, Turista hirak ne’e mai TL, ho objetivu atu hala’o vízita ba fatin turistiku sira iha Timor, inklui hare direta monumentu historiku sira iha TL.
“Ohin ne’e ita iha ró Cruzerio ida husi Darwin Australia, to’o iha ne’e tuku 7:00 Otl, maibé pasajeiru sira tun tuku 8:00 Otl. sira Hala’o de’it vízita durante oras 8 iha Díli, hafoin vízita hotu, sei fila hikas iha tuku 4:30 Otl, ba Komodo no Bali, depois Bali ba Singapura hafoin ba fali Afrika”, informa José Quintas ba Jornalista sira iha Portu Díli, Tersa (8/01/2019).
Diretur Jeral Ministériu Turismu ne’e haktuir, ró Cruzerio ne’e bele akomoda ka tula pasajeiru hamutuk 459, mai husi nasionalidade oin-oin, husi Australia, Amerika, Canada, Alemanha no Europa balun.
“Pontus importante mak foin Janeiru tinan 2019, ita iha ró Cruzerio komesa mai, ne’e signifika ita fiar katak, ba oin sei mai bebeik, iha ne’ebé bazeia mós ba informasaun ne’ebé ami hetan, iha loron 16 fulan Janeiru tinan ne’e, ró ida sei mai tan, lori pasajeiru ho kapasidade bo’ot oituan, kuaze rihun resin. Ha’u senti importante tebes ba Timor- Leste, liu-liu oinsa para hadia nafatin imajen Timor nian”, realsa José.
Tuir José, haree ba marketing no produsaun nian, kuandu ema mai barak, haree situasaun hakmatek, sira fila sei hatutan fali ba sira nia familia, no ajuda mos promove naran TL nian, ne’ebé nu’udar destinu turistiku emerjenti, no mai Joven iha Asia Pasifiku.
“Em hirak ne’ebé mai ho ró ne’e maioria turista, bazeia ba informasaun ne’ebé ami hetan, vízita turista sira hamutuk 300, balun sei ba Liquiça, ba Ermera no balun iha de’it Díli laran, seitor privadu sira mós ami kordena hamutuk, halo hela mini Expo ida besik iha Lecidere, para oinsa sira mós hetan benefisiu husi vízita turista sira nian”, katak José.oly
[:id]
Turista hamutuk 300 husi nasaun oi-oin mai vízita Timor-Leste (TL) hodi haree fatin turistiku no fatin istoriku sira iha nasaun foun TL ne’e.
Turista 300 ne’e, to’o iha Portu Díli iha tuku 7:30 Otl, ho ró Cruzerio ho naran Seabourn Sojourn husi Darwin Australia.
Diretur Jeral Ministériu Turismo, José Quintas hateten, Turista hirak ne’e mai TL, ho objetivu atu hala’o vízita ba fatin turistiku sira iha Timor, inklui hare direta monumentu historiku sira iha TL.
“Ohin ne’e ita iha ró Cruzerio ida husi Darwin Australia, to’o iha ne’e tuku 7:00 Otl, maibé pasajeiru sira tun tuku 8:00 Otl. sira Hala’o de’it vízita durante oras 8 iha Díli, hafoin vízita hotu, sei fila hikas iha tuku 4:30 Otl, ba Komodo no Bali, depois Bali ba Singapura hafoin ba fali Afrika”, informa José Quintas ba Jornalista sira iha Portu Díli, Tersa (8/01/2019).
Diretur Jeral Ministériu Turismu ne’e haktuir, ró Cruzerio ne’e bele akomoda ka tula pasajeiru hamutuk 459, mai husi nasionalidade oin-oin, husi Australia, Amerika, Canada, Alemanha no Europa balun.
“Pontus importante mak foin Janeiru tinan 2019, ita iha ró Cruzerio komesa mai, ne’e signifika ita fiar katak, ba oin sei mai bebeik, iha ne’ebé bazeia mós ba informasaun ne’ebé ami hetan, iha loron 16 fulan Janeiru tinan ne’e, ró ida sei mai tan, lori pasajeiru ho kapasidade bo’ot oituan, kuaze rihun resin. Ha’u senti importante tebes ba Timor- Leste, liu-liu oinsa para hadia nafatin imajen Timor nian”, realsa José.
Tuir José, haree ba marketing no produsaun nian, kuandu ema mai barak, haree situasaun hakmatek, sira fila sei hatutan fali ba sira nia familia, no ajuda mos promove naran TL nian, ne’ebé nu’udar destinu turistiku emerjenti, no mai Joven iha Asia Pasifiku.
“Em hirak ne’ebé mai ho ró ne’e maioria turista, bazeia ba informasaun ne’ebé ami hetan, vízita turista sira hamutuk 300, balun sei ba Liquiça, ba Ermera no balun iha de’it Díli laran, seitor privadu sira mós ami kordena hamutuk, halo hela mini Expo ida besik iha Lecidere, para oinsa sira mós hetan benefisiu husi vízita turista sira nian”, katak José.oly
[:en]
Turista hamutuk 300 husi nasaun oi-oin mai vízita Timor-Leste (TL) hodi haree fatin turistiku no fatin istoriku sira iha nasaun foun TL ne’e.
Turista 300 ne’e, to’o iha Portu Díli iha tuku 7:30 Otl, ho ró Cruzerio ho naran Seabourn Sojourn husi Darwin Australia.
Diretur Jeral Ministériu Turismo, José Quintas hateten, Turista hirak ne’e mai TL, ho objetivu atu hala’o vízita ba fatin turistiku sira iha Timor, inklui hare direta monumentu historiku sira iha TL.
“Ohin ne’e ita iha ró Cruzerio ida husi Darwin Australia, to’o iha ne’e tuku 7:00 Otl, maibé pasajeiru sira tun tuku 8:00 Otl. sira Hala’o de’it vízita durante oras 8 iha Díli, hafoin vízita hotu, sei fila hikas iha tuku 4:30 Otl, ba Komodo no Bali, depois Bali ba Singapura hafoin ba fali Afrika”, informa José Quintas ba Jornalista sira iha Portu Díli, Tersa (8/01/2019).
Diretur Jeral Ministériu Turismu ne’e haktuir, ró Cruzerio ne’e bele akomoda ka tula pasajeiru hamutuk 459, mai husi nasionalidade oin-oin, husi Australia, Amerika, Canada, Alemanha no Europa balun.
“Pontus importante mak foin Janeiru tinan 2019, ita iha ró Cruzerio komesa mai, ne’e signifika ita fiar katak, ba oin sei mai bebeik, iha ne’ebé bazeia mós ba informasaun ne’ebé ami hetan, iha loron 16 fulan Janeiru tinan ne’e, ró ida sei mai tan, lori pasajeiru ho kapasidade bo’ot oituan, kuaze rihun resin. Ha’u senti importante tebes ba Timor- Leste, liu-liu oinsa para hadia nafatin imajen Timor nian”, realsa José.
Tuir José, haree ba marketing no produsaun nian, kuandu ema mai barak, haree situasaun hakmatek, sira fila sei hatutan fali ba sira nia familia, no ajuda mos promove naran TL nian, ne’ebé nu’udar destinu turistiku emerjenti, no mai Joven iha Asia Pasifiku.
“Em hirak ne’ebé mai ho ró ne’e maioria turista, bazeia ba informasaun ne’ebé ami hetan, vízita turista sira hamutuk 300, balun sei ba Liquiça, ba Ermera no balun iha de’it Díli laran, seitor privadu sira mós ami kordena hamutuk, halo hela mini Expo ida besik iha Lecidere, para oinsa sira mós hetan benefisiu husi vízita turista sira nian”, katak José.oly
[:tl]
Turista hamutuk 300 husi nasaun oi-oin mai vízita Timor-Leste (TL) hodi haree fatin turistiku no fatin istoriku sira iha nasaun foun TL ne’e.
Turista 300 ne’e, to’o iha Portu Díli iha tuku 7:30 Otl, ho ró Cruzerio ho naran Seabourn Sojourn husi Darwin Australia.
Diretur Jeral Ministériu Turismo, José Quintas hateten, Turista hirak ne’e mai TL, ho objetivu atu hala’o vízita ba fatin turistiku sira iha Timor, inklui hare direta monumentu historiku sira iha TL.
“Ohin ne’e ita iha ró Cruzerio ida husi Darwin Australia, to’o iha ne’e tuku 7:00 Otl, maibé pasajeiru sira tun tuku 8:00 Otl. sira Hala’o de’it vízita durante oras 8 iha Díli, hafoin vízita hotu, sei fila hikas iha tuku 4:30 Otl, ba Komodo no Bali, depois Bali ba Singapura hafoin ba fali Afrika”, informa José Quintas ba Jornalista sira iha Portu Díli, Tersa (8/01/2019).
Diretur Jeral Ministériu Turismu ne’e haktuir, ró Cruzerio ne’e bele akomoda ka tula pasajeiru hamutuk 459, mai husi nasionalidade oin-oin, husi Australia, Amerika, Canada, Alemanha no Europa balun.
“Pontus importante mak foin Janeiru tinan 2019, ita iha ró Cruzerio komesa mai, ne’e signifika ita fiar katak, ba oin sei mai bebeik, iha ne’ebé bazeia mós ba informasaun ne’ebé ami hetan, iha loron 16 fulan Janeiru tinan ne’e, ró ida sei mai tan, lori pasajeiru ho kapasidade bo’ot oituan, kuaze rihun resin. Ha’u senti importante tebes ba Timor- Leste, liu-liu oinsa para hadia nafatin imajen Timor nian”, realsa José.
Tuir José, haree ba marketing no produsaun nian, kuandu ema mai barak, haree situasaun hakmatek, sira fila sei hatutan fali ba sira nia familia, no ajuda mos promove naran TL nian, ne’ebé nu’udar destinu turistiku emerjenti, no mai Joven iha Asia Pasifiku.
“Em hirak ne’ebé mai ho ró ne’e maioria turista, bazeia ba informasaun ne’ebé ami hetan, vízita turista sira hamutuk 300, balun sei ba Liquiça, ba Ermera no balun iha de’it Díli laran, seitor privadu sira mós ami kordena hamutuk, halo hela mini Expo ida besik iha Lecidere, para oinsa sira mós hetan benefisiu husi vízita turista sira nian”, katak José.oly
[:]
