JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

2020, traballadór Timor-Oan iha Korea-Austrália hatama osan ba TL tokon USD 2

2020, traballadór Timor-Oan iha Korea-Austrália hatama osan ba TL tokon USD 2

Diretór Jerál Sekretaria Estadu Formasaun Profesionál no Empregu (SEFOPE), Paulo Alves, hateten, traballadór Timor-Oan ne’ebé ba servisu iha Korea du Sul no Austrália, iha tinan 2020 ne’e kontribui ona osan mai kofre Estadu no ba sira-nia família hamutuk USD 900.000 to’o tokon USD 2.

“SEFOPE liu husi programa rua, ida mak programa seasonal worker, no ida seluk ne’e ba Austrália ho durante fulan 6 to’o tinan 1 to’o tinan 3, depois ba Kores ne’e iha programa ida naran IPS topic, hanoin Governu liu husi SEFOPE departamentu informasaun merkadu traballu, hanesan departementu ne’ebé sempre halo peskiza ba reseita ne’ebé traballadór sira haruka mai Timor-Leste”, dehan Diretor Jerál SEFOPE ne’e ba GMN, Sesta (3/10/2020), iha ninia kna’ar fatin, SEFOPE, kaikoli, Díli.

Nia hatutan, reseita husi Korea ni’an dezde data hahú haruka ba iha tinan 2008, maibé nia remiténsia ne’e, hahú sura husi tinan 2012 to’o agora, data ne’ebé sira hetan husi Banco Nacional Ultramarino (BNU) no mós Western Union, total remeses ka reseita millaun USD 18 hatama ba kofre Estadu.

“Ne’e la’ós traballadór hotu-hotu, tanba traballadór ne’ebé ita haruka ba dezde 2008 to’o agora ba paritsipa programa IPS ne’e hamutuk 3300, maibé restu fila hotu ona, agora sei hela iha ne’eba 2675 mak sei hela iha ne’ebá, husi númeru ne’e mak haruka sira nia osan mai iha Timor ne’e ho valor millaun USD 58, maibé ba dadus 2020 nini’an de’it, husi Janeiru to’o fulan Juñu, traballadór sira ne’ebé haruka osan mai iha ona USD 2 milloens mak konsege hatama ba kofre Estadu”, realsa Paul.

Diretór Jerál ne’e  ne’e hatutan, la’ós traballadór hotu-hotu, maibé iha traballadór balun ne’ebé mak antes sai hetan emprestimu husi BNU no mós husi Western Union.

“Kona-bá Austrália nini’an dezde hahú partisipa iha programa ne’e, iha tinan 2011, maibe hahú haruka traballadór iha 2012, husi 2012 sa’e mai leten traballadór sira ne’ebé lori fila sira-nia osan mai fó mós kontribuisaun ba ekonomia família uma-laran hamutuk USD 18 milloens, besik to’o USD 19 milloens, husi 2020 de’it sura to’o fulan Juñu konsege sira haruka osan mai hamutuk USD 900 mill, dadus ne’ebé ita hetan bazeia ba informasaun ne’ebé relata husi traballadór rasik. SEFOPE sempre bolu sira no husu tuir osan ne’ebé sira lori fila ho montante ida-idak ni’an”, Subliña Paul.

Nia fundamenta, tinan 2020 ne’e, Timor-Leste hetan kontratu husi Korea du Sul, no tuir loloos traballadór hamutuk 37 mak atu ba, sosa billete hotu ona atu aranka, maibé tanba Estadu Emerjénsia impaktu husi COVID-19, entaun labele ba, tanba aeroportu sira taka hotu. oly

Lee hotu :   Ular-oan atake Ai-Kameli hun 5000

Add to Comments Here!!!!

error: Content is protected.
Secured By miniOrange
You might also like:
Timor GAP sei fornese kombustível ba EDTL.EP

Governu deside Timor Gas And Petroleum...

IPDC hili Xanana sai patronu, futuru nasaun iha foin sa’e sira-nia liman

Instituto Profíssional De Canossa (IPDC), foti...

Governu inkapasidade kontrola movimentu ilegál

Uma fukun Parlamentu Nasional (PN) nota...

Close