JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Novembru-Dezembru, Governu atribui sesta bázika ba kada uma-kain

Novembru-Dezembru, Governu atribui sesta bázika ba kada uma-kain

Reuniaun Konsellu Ministru Kuarta (23-09), aprova ona Projetu Dekretu-Lei ne’ebé aprezenta husi Ministru Koordenadór Asuntu Ekonómiku, Joaquim Amaral, ho nia alterasaun sira. Dekretu Governu ne’e atu estabelese medida apoiu ba família sira, liu husi atribuisaun sesta bázika. Sesta bázika ne’e sei atribui iha fulan Novembru no fulan Dezembru, ne’ebé nia montante fiksa tiha ona maka to’o dolar USD 25,00 atribui  ba kada ema ida iha família ida nia laran, durante fulan rua ne’e nia laran.

Sesta bázika ida bele troka ho folin sasán ne’ebé koresponde ba valór osan nian. Objetivu husi medida ne’e atu estimula ekonomia iha kurtu-prazu no fó insentivu ba produsaun no ba komérsiu, iha ámbitu Planu Rekuperasaun Ekonomia nasional. Projetu Dekretu-Lei ne’e hatuur mós mekanizmu no kondisaun sira ba implementasaun ba medida hirak-ne’e no kria rejime espesiál ida ba aprovizionamentu iha ámbitu atribuisaun sesta bázika nian.

“Montante final ne’e depende membru ba kada uma kain nian. Iha ne’ebá Governu sei fó sasán sira ne’ebé sei difine iha desizaun tuir mai husi Governu. Por em quanto Governu seidauk define didiak sasan sira ne’e. Sasan hirak ne’e, wainhira Ministériu Koordenadór Asuntu Ekonómiku aprezenta ona lista final maka Konsellu Ministru sei halo aprovasaun. Ohin iha proposta inisial ne’e inklui ona lista ne’e, maibe prezisa hadiak liu tan. Dekretu lei ne’e aprova ho alterasaun sira signifika katak Ministériu Koordenadór Asuntu Ekonómiku ho Ministériu Prezidénsia Konsellu Ministru sei servisu atu halo ajustamentu sira, inklui lista ba aihan sira”, deklara Ministru Prezidénsia Konsellu Ministru, Fidélis Leite Magalhães.

Benefisiáriu sira husi sesta bázika ne’e maka ema hirak-ne’ebé nu’udar agregadu familiár inskreve ona iha “Livru Rejistu Uma-Kain” ne’ebé hela iha teritóriu nasionál tomak iha momentu ne’ebé hala’o distribuisaun ba sesta bázika ne’e. Apoiu ne’e sei fó mos ba sidadaun Timor-oan sira-ne’ebé agora tama hela iha instituisaun sosio-edukativa, relijioza, sanitária sira ka prizioneiru sira, maibé sira-ne’e sei simu ketak no la inklui iha sira-nia uma-kain.

“Ita hatene ita atu halo operasaun ba kompras iha tempu badak ita presiza mos flexibilidade ba lista, tanba dalaruma iha munisípiu balun, produtu balun laiha. Tanba ne’e maka ita sei lista úniku bele uza ba iha teritóriu tomak. Tanba ne’e maka iha diskusaun hanoin katak haree tan produtu balun ne’ebé maka seidauk tama iha lista. Tanba objetivu atu sosa produtu sira ne’ebé iha merkadu lokál atu insentiva produtór sira bele produz”, hatete Ministru Koordenadór Asuntu Ekónomiku, Joaquim Amaral.

Medida ne’e bele tulun família sira atu sustenta sira-nia nesesidade bázika, nune’e, bele kontribui atu kombate hasoru hamlaha no vulnerabilidade boot ne’ebé eziste iha rejiaun balu iha teritóriu nia laran ne’ebé ki’ak no izoladu liu.

Ho medida ne’e ezekutivu prevé katak, bele kontribui atu mellora direta alimentár no nutrisionál família Timor-Leste nian, ne’ebé hetan impaktu negativu, tanba menus rendimentu.

Apoiu ne’e mós ho objetivu atu estimula dinámika ekonómika lokál liu husi sirkulasaun rekursu finanseiru ne’ebé presiza tebe-tebes atu hasa’e produsaun nasionál, nune’e, bele hamenus impaktu sira husi krize ekonómika, tanba pandemia, iha ámbitu Planu Rekuperasaun Ekonómika, kria kondisaun sira atu aumenta agrikultór, produtór agríkola ein jerál no komersiante lokál sira-nia rendimentu, ho objetivu atu insentiva mos oferta lokál, hodi garante distribuisaun ba sira-nia produtu. Oct

Lee hotu :   ADB aprezenta métodu dezenvolvimentu TL ba Governu

Add to Comments Here!!!!

error: Content is protected.
Secured By miniOrange
You might also like:
Deskonfia falsifika dokumentu veteranu, TDD halo alterasaun jurídika ba arguidu sira

Tribunál Distritál Díli (TDD) liu husi...

Governu presiza fó insentivu agrikultór sira

Diretór Ezekutivu Forum Organizasaun Naun Governamentál...

SEFOPE husu joven mantein disiplina

Diretór Jerál Sekretariu Estadu Formasaun Profisionál...

Close