Ministériu Públiku (MP) liu husi Prokuradór, Luis Hernanio Rangel, iha re-alegasaun ba kazu droga ne’ebé deskonfia komete husi arguidu JGB, tanba antes ne’e haruka kazál Timor-Oan sai husi teritóriu Timor-Leste ba Indonézia no ikus mai Polisi Republik Indonesia (POLRI) deteta materiál droga ne’ebé rai iha printer laran iha fronteira Mota-Ain.
Ho nune’e Tribunál Distritál Díli (TDD) husu MP no parte defeza halo re-alegasaun ne’e bazeia ba pedidu tribunál ni’an ne’ebé antes ne’e rekere ba MP atu aprezenta prova kona-bá teste materiál droga husi Badan Narkotika Nasional (BNN) Indonesia.
Tuir relatóriu ne’ebé MP aprezenta ba tribunál hodi halo apresiasaun, tribunál konsidera rezultadu teste ba material droga ne’e pozitivu, nune’e relatóriu refere nu’udár prova esensiál ba tribunál hodi foti desizaun.
Iha re-alegasaun, MP solisita tribunál atu kondena arguidu ho pena prizaun tinan 20, tanba bazeia ba rezultadu ne’ebé iha hatudu pozitivu, no mós prova balun ne’ebé hatudu arguidu JGB mak simu, rai no transporta duni ba Indonézia.
“Arguidu JGB mak simu, rai no transporta sasan droga ne’ebé rai iha printer, ida ne’e priense kedas rekezitu, tanba ne’e husu ba Juíz Koletivu medida pena ba arguidu mak tinan 20”, Prokuradór, Hernanio Rangel iha nia re-alegasaun, iha sala julgamentu TDD, Tersa (31/08/2020).
Enkuantu parte defeza konsidera MP akuza arguidu ho prova ne’ebé la sufisiente, tanba materiál droga ne’e sai husi teritóriu Timor, liu husi fronteira autoridade Alfándega la deteta, maibé ikus mai autoridade Indonézia mak deteta fali iha Mota-Ain.
“Kona-bá arguidu simu no rai ne’e antes ne’e autoridade la deteta, tanba ne’e defeza konsidera labele akuza ema sein faktu”, deklara Defeza, Agustinho de Jesus.
Tanba ne’e, defeza solisita ba tribunál atu absolve arguidu JGB husi krime ne’ebé MP imputa ba ninia kliente.
Hafoin rona tiha re-alegasaun husi parte rua, deside adia fali julgamentu ne’e ba loron 15, fulan Setembru, tinan ne’e, tuku 10:00 oras Timor-Leste, hodi rona leitura akordaun.
Entretantu arguidu JGB, deskonfia komete krime tráfiku ilísitu ba droga, ne'ebé antes ne'e haruka kazál Timor-Oan lori Pil Ectasy ho totál musan 4.874 sai husi teritóriu Timor-Leste ba Indonézia, iha tinan 2019.
Tuir aktu ne’e arola husi Ministéiru Públiku (MP) katak, iha loron 29, fulan Maiu, tinan 2019, Polísia Investigasaun Nasionál Narkotika ni’an simu informasaun (via whatsapp), husi POLRI-Indonésia iha Atambua Mota-Ain, iha loron ne’eba mais ou menus iha tuku 15:30 katak, POLRI detein ona kazál Timor-Oan iha Mota-Ain, ne’ebé mak partensia ba teritóriu Indonézia ni’an, tanba lori droga ho tipu Ectasy.
Bainhira Polísia Indonézia halo detensaun no pasa revista ba kazál Timor-Oan ne’e deteta katak, sira lori duni Pil Ectasy husi teritóriu Timor-Leste ho nia kuantidade 4.874, ho nia modelu ne’ebé mak hanesan, maibé kór mak la hanesan, balun kor matak, azul no kor kafé.
Bainhira autoridade Indonézia halo pasa revista no halo mós inkéritu ba kazál Timor-Oan ne’e sira deklara katak, arguidu JGB mak haruka sira na’in rua lori printer (tau droga iha laran) ne’e ba Indonézia.
Bainhira autoridade Polísia Timor-Leste hatene ona katak, arguidu JGB iha hela Timor-Leste, nune’e polísia halo kedas detensaun ba arguidu JGB, nune’e iha inkeritu arguidu deklara katak, nia parte mak haruka duni kazál ne’e lori (sasan printer) ba Indonézia atu fó ba ema ne’ebé mak nia identifika ona, ho númeru telefone Indonézia ni’an iha Kupang.
Iha aktu husi MP ni’an ne’e mós haktuir katak, arguidu hetan droga sira ne’e husi ema Afrikanu ida husi Nigéria no naran inisiál VCO, modelu atu transforma sasan sira ne’e husi estranjeiru ho nia distinasaun mak nasaun Indonézia, maibé sasan ilísitu sira ne’e tenke tama lai mai teritóriu Timor liu husi arguidu nia kompañia JVK, hafoin mak arguidu haruka fali ba Indonézia liu husi Kupang.
Arguidu mós haruka ona sasan ba Indonézia ho nia modelu hanesan dala tolu ona no sasan sira ne’e mai husi sidadaun Afrikanu ho inisiál VCO ba arguidu, hafoin arguidu transforma fali sasan sira ne’e ba Indonézia.
Arguidu simu sasan paket printer (dorga iha laran) ho marka EPSON, iha loron 2, fulan maiu, tinan 2019, husi sidadaun Afrikanu VCO.
Nune’e iha loron 2, fulan Maiu, tinan 2019, ne’e kedas, arguidu transforma printer (droga) ne’e ba Indonézia liu husi Mota-Ain, Atambua no ema ne’ebé mak lori mak kazál Timor-Oan, ho inisiál JS no nia kaben.
Timor-Oan ho inisiál JS servisu hamutuk ho arguidu iha kompañia JVK internasionál, enkuantu JS ho nia kaben, hetan ona kondenasaun husi nasaun Indonézia, tanba lori sasan ilísitu (droga/pil ectasy) ne’ebé arguidu JGB mak haruka.
Ho aktu sira ne’e, MP konsidera arguidu halo ho forma livre, deliberada no konsientemente hatene momoos katak, simu husi ema seluk (rede internasionál), rai no haruka ou transfere sasan ilísitu (droga), atu nune’e arguidu bele hetan vantajen husi hahalok ilísitu ne’e no arguidu halo duni hahalok sira ne’e hanesan meiu ka instrumentu ida ne’ebé mak raptu no adekuadu.
Arguidu mós hatene hela katak, hahalok ka konduta ne’ebé mak nia halo proibidu tuir lei penál.
Tanba ne’e, MP akuza arguidu ho krime tráfiku ilísitu no atividade ilísita, ne’ebé previstu iha artigu 7, lei númeru 2/2017 kona-bá kombate tráfiku no konsumu ilísitu ba droga. san
