JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Prosesu dada GS mai TL iha faze negosiasaun

Prosesu dada GS mai TL iha faze negosiasaun

Ministru Petróleu no Minerál (MPM), Vítor da Conceição Soares, relata, prosesu dada kadoras Greater Sunrise (GS) mai Timor-Leste (TL) ne’e sei iha faze negosiasaun, tanba sei halo rejime espesiál.

Tanba iha akordu delimitasaun Fronteira Marítima (FM), Austrália ho TL sai na’in hotu ba riku-soin refere, ho nune’e nasaun rua ne’e presiza halo regulamentu hamutuk, hodi foti desizaun ida de’it, antes explora mina refere.

“Setór petrolíferu ne’e iha upstream ne’e estudu kona-bá riku-soin ne’e iha ne’ebé, iha ka laiha, ne’e estudu de explorasoens, ida ne’e hotu mak foin halo midstream kona-bá transporte no buat sira ne’e hotu. Depois mak kona-bá downstream, ne’e ba komersiais no ba merkadu ho buat sira ne’e hotu. Entaun agora hahú hosi upstream, katak ita-nia mina-matan ne’e dehan maka’as, maibé ne’e ema konta de’it, mais ita-nia tékniku sira agora foku liu ba iha ne’ebá para atu ho governu Austrália komesa dezenvolve rejime GS ne’ebé presiza”, MPM ne’e ba jornalista sira, hafoin audénsia ho komisaun C iha Parlamentu Nasionál (PN), Kinta (11/02/2021).

Nia hatutan, maske delimitasuan fronteira iha ka definidu ona, maibé iha akordu ne’e rasik na’in ba Austrália ho TL nian hotu. Tanba ne’e mak iha 80%-20% ho 70%-30% ne’e. Ho nune’e desizaun saída mak iha ne’e, primeiru tenke iha negosiasaun, ne’e mak agora dau-daun ne’e iha hela faze negosiasaun atu halo rejime espesiál.

“Kria rejime espesiál, tanba buat ne’e ita-nia hotu, Austrália ho TL, entaun governu rua ne’e tenke hamutuk halo lai lei, regra no lei tributária, iha lei lubuk ida ne’ebé soberania rua ne’e halo hamutuk ida de’it, ne’e la’ós fasíl, tanba ne’e agora dau-daun iha diskusaun nível ida ne’e”.

“Kuandu lei ho regulamentu sira ne’e halo ona, foin hatun ba joint venture sira, ba konsórsiu hanesan Timor Gap, depois iha Osaka Gas, depois ida tan, regra iha ona mak na’in tolu ne’e foin entrega ba empreza, hodi ezekuta”, haktuir Vítor Soares.

Governante ne’e informa tan, molok explora, empreza sira ne’ebé hetan konfiansa, presiza diskute mós, nune’e bele iha mós benefísiu, bainhira dada GS mai TL ou ba Austrália.

“Agora empreza atu ezekuta mós sira tenke halo lai estudu, kona-bá mina iha laran ne’e, tanba uluk dehan barel dehan 5 tfc no balun dehan 7, depois mak dezenvolve, tanba konsórsiu ne’e tenke hetan benefísiu hotu”.

“Sé dada mai karik empreza tolu ne’e hetan benefísiu ka la’e? ne’e presiza diskute lai mak foin iha desizaun”, tenik MPM ne’e.

Iha negosiasaun antes ne’e, bainhira GS dada mai Timor-Leste mak TL sei hetan 70% no 30% ba Austrália. Maibé bainhira dada ba Austrália mak Austrália sei hetan 20% no TL sei hetan 80%. say

Lee hotu :   Timor-oan ida mate iha UK tanba COVID-19, Dionísio: Presiza dokumentu komprovativu

Add to Comments Here!!!!

error: Content is protected.
Secured By miniOrange
You might also like:
PM husu públiku labele ansi Governu foti OJE husi FP

Primeiru Ministru (PM), Taur Matan Ruak,...

Faustino: Ema tama ilegál mai TL ho motor ojek

Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL) identifika modus...

Governu seidauk deside uza vasina AstraZeneca

Primeiru Ministru (PM), Taur Matan Ruak,...

Close