TL risku ba rai nakdoko

[:pt]

Diretór Nasionál meteorologia no geografia, Terencio Fernades Moniz hateten Timor-Leste risku ba rai nakdoko, tanba plaka (lempeng) tektónika iha Australia bo’ok-an no hamosu vulkanu hodi provoka rai nakdoko.

Situasaun ne’e halo Timor-Leste mós ameasadu ba rai nakdoko tanba besik liu ho Australia.

Iha loron 8 fulan ne’e mosu rai nakdoko iha parte Regiaun Administrativa Espesial Oecusse-Ambeno (RAEOA) tanba liña vulkániku ne’ebé mai husi area norte.

“Timor risku ba rai nakdoko, tanba plaka tektónika  iha Australia bo’ok-an hela deit entaun mosu vulkanu. Terremoto ne’ebe mosu iha Oequsse ne’e tanba nia simu husi alor ho wetar nian, tanba vulkánika nia dalan liu iha área refere“,informa Diretór Nasionál  meteorologia no geografia ba GMN iha nia kna’ar fatin Caicoli-Díli, Tersa (9/10/18).

Entretantu  hahú husi loron 17 fulan Maiu tinan 2017 ba kotuk, Institutu Petróleu no Jeolojia iha ona sistema pozisionamentu globál ida ne’ebé koñesidu liu iha lian inglesa dehan  global positioning system (GPS) atu halo monitorizasaun kona-ba rai nakdoko. Aparellu ida ne’e lokaliza iha munsípiu Bobonaro iha zona loro-monu país nian,  besik baliza ho Indonézia .ety

[:id]

Diretór Nasionál meteorologia no geografia, Terencio Fernades Moniz hateten Timor-Leste risku ba rai nakdoko, tanba plaka (lempeng) tektónika iha Australia bo’ok-an no hamosu vulkanu hodi provoka rai nakdoko.

Situasaun ne’e halo Timor-Leste mós ameasadu ba rai nakdoko tanba besik liu ho Australia.

Iha loron 8 fulan ne’e mosu rai nakdoko iha parte Regiaun Administrativa Espesial Oecusse-Ambeno (RAEOA) tanba liña vulkániku ne’ebé mai husi area norte.

“Timor risku ba rai nakdoko, tanba plaka tektónika  iha Australia bo’ok-an hela deit entaun mosu vulkanu. Terremoto ne’ebe mosu iha Oequsse ne’e tanba nia simu husi alor ho wetar nian, tanba vulkánika nia dalan liu iha área refere“,informa Diretór Nasionál  meteorologia no geografia ba GMN iha nia kna’ar fatin Caicoli-Díli, Tersa (9/10/18).

Entretantu  hahú husi loron 17 fulan Maiu tinan 2017 ba kotuk, Institutu Petróleu no Jeolojia iha ona sistema pozisionamentu globál ida ne’ebé koñesidu liu iha lian inglesa dehan  global positioning system (GPS) atu halo monitorizasaun kona-ba rai nakdoko. Aparellu ida ne’e lokaliza iha munsípiu Bobonaro iha zona loro-monu país nian,  besik baliza ho Indonézia .ety

[:en]

Diretór Nasionál meteorologia no geografia, Terencio Fernades Moniz hateten Timor-Leste risku ba rai nakdoko, tanba plaka (lempeng) tektónika iha Australia bo’ok-an no hamosu vulkanu hodi provoka rai nakdoko.

Situasaun ne’e halo Timor-Leste mós ameasadu ba rai nakdoko tanba besik liu ho Australia.

Iha loron 8 fulan ne’e mosu rai nakdoko iha parte Regiaun Administrativa Espesial Oecusse-Ambeno (RAEOA) tanba liña vulkániku ne’ebé mai husi area norte.

“Timor risku ba rai nakdoko, tanba plaka tektónika  iha Australia bo’ok-an hela deit entaun mosu vulkanu. Terremoto ne’ebe mosu iha Oequsse ne’e tanba nia simu husi alor ho wetar nian, tanba vulkánika nia dalan liu iha área refere“,informa Diretór Nasionál  meteorologia no geografia ba GMN iha nia kna’ar fatin Caicoli-Díli, Tersa (9/10/18).

Entretantu  hahú husi loron 17 fulan Maiu tinan 2017 ba kotuk, Institutu Petróleu no Jeolojia iha ona sistema pozisionamentu globál ida ne’ebé koñesidu liu iha lian inglesa dehan  global positioning system (GPS) atu halo monitorizasaun kona-ba rai nakdoko. Aparellu ida ne’e lokaliza iha munsípiu Bobonaro iha zona loro-monu país nian,  besik baliza ho Indonézia .ety

[:tl]

Diretór Nasionál meteorologia no geografia, Terencio Fernades Moniz hateten Timor-Leste risku ba rai nakdoko, tanba plaka (lempeng) tektónika iha Australia bo’ok-an no hamosu vulkanu hodi provoka rai nakdoko.

Situasaun ne’e halo Timor-Leste mós ameasadu ba rai nakdoko tanba besik liu ho Australia.

Iha loron 8 fulan ne’e mosu rai nakdoko iha parte Regiaun Administrativa Espesial Oecusse-Ambeno (RAEOA) tanba liña vulkániku ne’ebé mai husi area norte.

“Timor risku ba rai nakdoko, tanba plaka tektónika  iha Australia bo’ok-an hela deit entaun mosu vulkanu. Terremoto ne’ebe mosu iha Oequsse ne’e tanba nia simu husi alor ho wetar nian, tanba vulkánika nia dalan liu iha área refere“,informa Diretór Nasionál  meteorologia no geografia ba GMN iha nia kna’ar fatin Caicoli-Díli, Tersa (9/10/18).

Entretantu  hahú husi loron 17 fulan Maiu tinan 2017 ba kotuk, Institutu Petróleu no Jeolojia iha ona sistema pozisionamentu globál ida ne’ebé koñesidu liu iha lian inglesa dehan  global positioning system (GPS) atu halo monitorizasaun kona-ba rai nakdoko. Aparellu ida ne’e lokaliza iha munsípiu Bobonaro iha zona loro-monu país nian,  besik baliza ho Indonézia .ety

[:]

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *